Másnaposan az ember mindig olyan sok ihletet kap. Legalább is ezt mondják, én nem tudom. Biztos sok művész azért piolt annyit amióta a világ világ. Ma gyönyörű szép idő van, igazi csodás vasárnapi hangulat lengi körül az Idaplatzot is. Reggel kivittem a konzerveket a szelektív gyűjtőbe, s közben még Chris-szel (az iroda "feketebáránya" -persze csakis német/svájci mércével :) is összefutottam. Aranyosan rámköszönt, ment valahova bicajjal. Ahogy mi is, de ez a következő bejegyzésre tartozik. Ez az Idaplatzról szól. Amilyen kicsi, olyan sokféle képet tud mutatni magáról, ahogyan a különböző részein ül, áll, sétál, teker keresztül az ember. Talán ezért is szeretik annyian, mindenki megtalálja itt a maga kis helyét. Vannak nagyobb placcok, kis zugok, naposabb, árnyékosabb részek, mindenféleség. Minden videó cirka 1 perc, ami azért nem olyan sok, hogy ne lehessen megnézni, ki tudja mi történik az 56. másodpercben?! Lehet, hogy semmi. Mindenesetre ez a bejegyzés kb. 9 percet vesz el egy átlagos ember életéből. Vagy ad hozzá.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése