4.12.12

30.01. - "Csehben", még a "nagy fal" "leomlása" előtti aranyvilágban!

"bencével, ugy ismerkedtem meg hogy küldött egy potrfoliot hogy jelentkezzen hozzánk dolgozni, amit persze én el sem olvastam.
valamikor ezt követően elutaztam amerikába, és amikor hazajöttem akkor már a helyemen ült az irodában...
aztán meg már mindha mindig is ott ült volna..."


"képaláítás:
Bencével 1973 ban útban a Karlovi Vari jazz fesztiválra.
útközben beugrottunk ceske budejovice főterén a 3 kakasba. Ő úgy emléketett ott jó a knédli és van házi sör!
a kedves pultoslány Dagmar, előszőr lefényképezett minket...
másnap reggel indultunk tovább. én nagyapám p5 ösével ő az új 350-es java motorkerékpárjával utazott.

1973 augusztus 8"

kép/szöveg: Pozsár Péter

.....

Szóval eltelt a nap, lassan melegedett csak be, egészen este nyolcig semmi ajándéknak nyoma sem volt! Kis házibulit szerveztünk, 6 nemzet összesen 11 fővel képviseltette magát! Kis főzés, kis söri, Bori, pezsi, Pali. Tovább bővült a mesélhető és nehezen elfelejthető esték száma. Illetve lassan az ajándékok is előbújtak. Kis régi, kis új, együtt mégis nagyon sok! Megkaptam mindenki üzenetét, képeit, amit nehéz szavakba önteni. SÍRVARÖHÖGÉS! Ha van ilyen szó?! Most már van.
Szóval megmutatok pár képet és leírok pár gondolatot amit a barátaimtól, családomtól kaptam.
Fontossági sorrend nincs, lesz olyan, amely annak ellenére kimarad, hogy a legkedvesebb, illetve lesz olyan is, ami akármi. Talán az írói szabadságomra bizom, hogy mi lesz!
KÖSZI!
:I

ui.: Nekifutottam a sztorinak, de lehet, hogy csak nyigdíjasként fogom befejezni. Talán 1-2 könnyű lélegeztűt azért megosztok!

3.12.12

30. - Előre, fel a budi tetőre!

30 éve, amikor születtem még nem volt Facebook, így a szüleim családja, barátai, ismerősei személyesen, 1 max. kettő (a legfontosabbak) telefonon, sokan a "platykaláncon" keresztül tudták meg, hogy meghozott a gólya a Földre (ahol akár 48 órás is lehet egy nap!). Húsz éve, amikor tíz éves voltam, akkor valószínűleg egy zsúr formájában ünnepeltem kis családommal és pár kisiskolás kispajtással. Akik a kaputelefonon felcsengetve jöttek! A jó kis panelház előtt állva és várva, hogy ledobjuk a kulcsot a 3-ról! Jó kis muri volt. Volt pár szomszéd gyerek is, akiket akkor még ismert az ember. (Lehet persze, hogy még ma is - Facebookon tuti!) Aztán tíz éve, amikor 20 éves voltam, akkor már több szülinapi bulim is volt. Több barát, több város, több buli. Sokkal több fogyasztás! Kiderült közben, hogy van olyan barátom, akivel egy napon születtem, van olyan, akivel nem, illetve még jó sok minden más is kiderült. Aztán egy pár órája már 30 éves lettem. Már van Facebook. Meg blog. Meg mobil. Meg levél, képeslap (amiket már senki sem használ). Meg pletykalánc (talán ez az egyedüli, ami 30 éve van :)! A kulcsot nem kell már ledobni, felcsöngetni sem kell már. A földszinten lakunk. Majd ha gyerekünk születik mi is biztos a 3-on fogunk megint lakni. Született jópár új szülinapos, el is ment pár, lettek fontosabb napok, mint a saját szülinapom. Ma már az ajándékomat sem követeltem éjfél után :D Szóval köszi mindenkinek, nektek is szép napot és Hurrá Hétfő (tudtam, hogy egyszer majd bejön)!

természetesen Alumni Lounge ETH - Hönggerberg
Zürich
03.12.2012
a szülinapom

2.12.12

MG. o27. - Packman a kör!

A körök valamiért nagyon érdekelnek. Ha már az előbb gugliztunk, akkor gyorsan még egy dolog, ami szerintem nagyon szép/érdekes! Köszi Pozsár!

MG - o26. "Sepptapasz"

Nincs valakinek véletlen egy xxl-es sebtapasza kölcsönbe?! Nem minősíteni akarom a témát, csak érdekes, tegnap akadtam bele megint!

Bejegyzés 201. Hurrrráááá!

Szóval az előző, meglehetősen filozófiai bejegyzés volt a 200. Éljen! Pozsár, te hol tartasz? :D Oké, szóval 200 megjegyzés van. Na mindegy, most már azért bulizzunk!



MG - o25. - 48 óra

Szóval a fekete lyuk teóriánk mellé egy újabb szösszenet! A 48 órás napról. Az imént köszöntött fel egy japánban élő barátom. Itt most még csak este 7 van! Szóval igazából ma már mámma van! Ergó ha az ember mindig jó irányba repülne, akkor folyamatosan 48 órás napokat élne meg! Asszem ez kicsit meghosszabbítaná az emberek életét. Lehet, hogy ezt most le sem kéne írnom, mert ez egy globális repülésturizmust fog elindítani, ami meg nem túl ökonómikus!
És akkor abba inkább bele sem akarok gondolni, hogy mi van ott, ahol a tegnap és a ma találkozik! Ott már holnap van?! Ez szerintem egy kiskapu, amit egy valamire való magyar embernek ki kellene használnia! Várom az ötleteket!