Helsinkizurich - állásinterjú 2.o

Miután tegnap elmentem az első SVÁJCI :D állásinterjúmra, ma reggel kaptam egy emilt egy másik irodától - azon belül Tommi Mäkynen-től -, hogy tetszettek nekik a dolgaim, s bemehetnék hozzájuk az irodába egy kávéra valamikor beszélgetni. Felhívtam, s miután hamar levágta, hogy még nem perfekt a németem, angolra váltottunk, s meg is beszéltünk egy randit még délutánra. Az idő eljött, elindultam, negyed órával hamarabb, hogy biztos odaérjek gyalog. Mint kiderült ezt is elszámoltam, kb. 7 perc az út, plusz még ő is késett. Nem baj, addig legalább elsétáltam egy régóta áhított helyre, ami ott van mellettük. Egy Gigon és Guyer által tervezett vasúti váltóállomás illetve egy brutál "lakótelep". Majd valamikor fényképezővel is elmegyünk Ocsikával, s majd lesznek képek is!

Szóval Tommi és Mirjam - két fiatal 35 év körüli forma. Beszélgettünk, tetszettek nekik a dolgaim, illetve ők is mutogattak, hogy el tudjam dönteni, akarok-e velük dolgozni vagy sem?! :D Persze még ők is agyalnak, illetve kitalálják, hogy mennyi pénzt tudnának adni, ha minden úgy alakul, hogy kellek. Az iroda baba, egy - itt szokásos - belső udvarban található oldschoolabb 3 szintes irodaházban van. Egy építész közösség. Kb. 4 építésziroda közös könyves folyosóval, tele jó kis könyvekkel, közös konyhával, szuper japánétterem hangulattal, király kilátással, bőrkanapékkal pihenéshez! A srácok is nagyon kedvesek voltak, olyan volt, mint amikor Johival ültem le beszélgetni anno. Illetve olyasmi arcok elsőre, mintha az újirányban lennék :D Elfogadhatónak tűnik :D A legjobb az lenne persze, ha mind a két helyre kellenék, s nekem kéne dönteni. Szóval most próbálom magamban lemodellezni a lehetőségeket, illetve persze néha Ocsika segítségét kérve!

Folyt. köv. .......