mintha mise történt volna, folytatom tovább

Köszi Fati a sok vicces hozzászólást, így érdemes írni!! :) Egyébként is, csak nincs "ihlet". Mondhatnám, ha igaz lenne, de annyi szuper dolog történik velünk nap mint nap, hogy szinte le sem lehet írni mindet. Ha valamit kihagyok, akkor sorry!

Szóval Ocsika szülinapjával kezdem. Irány a tó - ahogy Peti mondaná! Innen a világon bárhová el lehetne jutni, ez a víz mögöttünk része - összeköttetésben van - a világ felszínének 2/3-ával. Belegondoltatok már ti ebbe? Mi igen, Bálint nagyon csípte ezt a gondolatot, félek is, hogy egy napon Freddel fogják magukat, barkácsolnak egy kis csónakot, s irány a kaland barcelonából! Öcsém mekkora sztori lenne.

Szóval - már megint - szülinapozás a tengerparton, mojito az egyik chiringuito-ban - tök olcsón, napsütés, friss-sós levegő, nyugalom! Ez mondható el erről a napról. A partról a góticnak vettük az irányt. Kis kajcsi a Santa Caterina Cuine bar-jában. Ott is nyugi, kevés ember, fincsi tapas-ok, miegymás. Ja, nagyon fincsi Rioja vörösbor. - persze itt is kiszúrtuk magunknak az étterem manager csajsziját, hogy milyen kemény spanyol nőci, másnap meg kiderült, hogy jó spanja Jordinak, a jófej isitársamnak! ez a BCN sem olyan nagy város ám!! Ocsika sült tengeri kütyücskéket kért, most nem jut eszembe a neve, én pedig iszonyatosan fincsi anchoa-t. Kis kávé, szuszogás, majd irány tovább a city. Asszem még a Boqueríára is beugrottunk - pedig még nem péntek volt!
Nagyon finom kis nap volt!

Másnap, mivel Bálint persze elfelejtette Ocsika szülinapját, vele töltöttük a délutánunkat - szülinapi afterparty. Találtam egy szuper kis sütizőt a gótic-ban, oda beszéltük meg a randit. Nagyon finom répatorta - persze azért még mindig nem olyan, mint a Bálinték anyukájáé, nagyijáé. con leche, cortado, solo con zumo de naranja. Irány a partra romantikázni. Lementünk megnézni az új csodálatos "vitorla" alakú szuper szállodát. Mélykék ég és tenger, kis hajócskák, nyugalom, dumcsizás.

Visszafelé gyönyörű kép, ahogy a szálloda reflektorjainak narancssárga fénye megfesti a párás mélykék levegőt, tengert.

Itt jön a világ 2/3-ával való összekötődés gondolata is, isszák szavaimat a bolondok! :)

Irány haza!

Ne már!! Azért csak kéne ennünk valamit a xampaneriában! De nem rúghatunk be, Ocsika kiadta az ukászt. Hát legyen. Pár nagyon fincsi szendvics: kolbászkrémes-sajtos, kolbászkás, májas-hagymás-sajtos, kis jamón, sajtocska, pár pohár Rosado, enyhén bespiccelünk, de tartjuk magunkat a megígértekhez. Bálintot kiszúrta közben magának két csajszi, de akkora sügér, hogy Ocsikának kell a tudtára hozni! Nagyon komoly, még a seggit is megstírolták, meg könnyes szemmel integettek, amikor eljöttünk :)
Ezek után a kemény napok után kellett egy kis pihenő, ezért elmentünk Ocsikával egy új, szép múzeumba, ahol kortárs katalán festők alkotásai vannak kiállítva, de asszem otthon legalább ennyi tehetséges festő van, bár az is igaz, hogy nem ilyen körülmények között vannak kiállítva az alkotásaik. Hát asszem a kortárs festészetért nem tolonganak a népek, rajtunk kívül konrétan senki sem volt az épületben, csak a beengedő fiúcska. Jól elfáradtunk a nagy nézelődésben :) Irány a piac - péntek lévén friss hal vadászatra. Mivel még elég korán volt, kb. 6 fél7, ráértünk. Séta!
Útközben az Arc de Triumf-nál óriási életbe botlottunk. Sok-sok középkorú és idősebb férfi nyomta a petangue-ot, zsugát, társasjátékot a téren. Nagyon jó volt nézni őket!!
Placa de Pí! Vásár! Helyi termelők kínálták jobbnál jobb portékáikat. Vettünk kis cabernet sauvignon-t, füge- és gesztenye lekvárt és egy kis kacsa patét. Hát mit is mondjak, azóta már paté volt nincs, bor szintúgy, a többi pedig rohamosan fogy! Iszonyatosan finomak! A csokik utcájában beültünk egy oldschool helyre meginni végre egy jó forrócsokit, meg kis churros-t. Hát nem egy könnyű balhé!

És persze végül a piacra is elértünk, ahol a várt nyuzsgés fogadott. Már nem tudom, hogy a bor miatt találtuk ki a vacsit, vagy a vacsi miatt a bort, de vacsira kis guacamole-t terveztünk friss tonhallal - tonhal carpaccio - amely friss tonhal apró kockára vágva kis sóval és borssal (szerintünk :). Hát nagyíz, köszi Csenge nővér!!

A piacra már nem maradt túl sok pénzünk az egész napos nagy pénzszórás után, szóval volt kis kalandunk, hogy mindent meg tudjunk venni, ami a vacsihoz kell! Sikerült. Hazamentünk, megettük, finom volt! Ajánlom mindenkinek! Recept a héten!
A kert az enyhén párás naplementében!

Mi volt tegnap! Hát arról is legalább 1o hollywood-i filmet lehetne csinálni. Persze Bálint ebből sem maradt ki. Egész nap itthon tettük dolgainkat, estére lett egy találka megbeszélve a srácokkal. Ocsika vacsira gondolta főz kicsit, aminek az lett a vége, hogy annyira kifingott, hogy el sem jött a muriba! Hát igen, nem könnyű egy ilyen finom spenótfőzeléket elkészíteni. :)

Bicing-gel irány a Passeig del Born. Szombat este révén nem kevesen voltak az utcákon! A bicajt is csak kb. a 6. állomásnál tudtam lerakni, mert mind tele volt, akkor épp a város azon részén összpontosult a város lakosságának biciklizős része! Kis bár, mojito + Matteo-nak valami csajszi becserkészés, amiből asszem semmi nem lett végül. Onnan valami zenés hely, de mi inkább elmentünk szendvicsezni Chefo-val, Freddel, Bálinttal. Chefo nagyon komoly szendvicset rendelt, mi a pakiktól nagyon sima sört vettünk. A közeli várfalas kis téren ücsörgés, evés, ivás, beszélgetés. Irány a Grácia bicing-gel és a két cowboy-yal. Chefo feladja, tetoválták, s kicsit kivan. A cowboyok belevetik magukat a forgatagba, én meg kullogok utánuk :) Szupervicces!! Csak tekerek mögöttük, nézem mit művelnek, s teljesen biztos vagyok benne, hogy ezt a várost nekik találták ki! Grácia-ban kis bárokban ücsörgünk, dumcsizunk, Fred angol kedvenceit hallgatjuk! Matteo közben folyamatosan helyzetjelent, mikor épp hol járnak - ők is végigjárják az összes túrista nevezetességet bulik terén :) Mi meg csak simán jól érezzük magunkat! Mond BAR, MARIA BAR. Hazafelé még eszünk kicsit, majd alvás.

Ma meg pihi. Meg egy kis egészségügyi séta, meg már Ocsika is kezd megőrülni a lakásban :)

Szóval irány a dombunk.
klikk a képekre