Elsőként is a Día segunda bejegyzést bővítettem az ígért sushis, "hentesüzletes" képekkel, nézzétek meg!
Lehet, hogy ma csak ígéreteknek fogok eleget tenni, de ha most utólérem önmagam, akkor már írhatok is CSAK kedvtelésből, szóval a 2. témakör az ígért tegnapelőtti séta képei és ami még mostanában történt.
Elmentünk Ocsikával sétálni egy nagyot, hogy egy újabb kis szeletét megismerjük a városnak. Most a tőlünk északra lévő rész irányába indultunk, kis emelkedőn felfelé. Végig a Muntaneren, keresztezvén a Av. Diagonal-t. Ezt a részt is a merőleges raszterháló jellemzi, de itt egyre fentebb haladva kezd torzulni a rendszer. Viszont nagyon exkluzív. Kis olaszos hangulat, sok olasz étterem, olaszul beszélő ember, puccos boltok. Sok-sok nyugalom - relatíve, a város többi részéhez képest. Mint Mayáéktól utólag megtudtuk, ez a város egyik puccosabb része. És tényleg sok szép ember, tisztaság, parkok, sok zöld fű, fák,.... Nagyon érdekes környék.
Ezt a képet Gyurinak szeretnénk küldeni, s mindenkinek aki szereti!
Jézusom, most, hogy keresem az ide illő képeket, rá kell, hogy jöjjek, hogy mást sem csinálok, csak épületeket fotózok. Szóval már mondtam Ocsikának, hogy neki is kell majd fotóznia, illetve majd én is megpróbálok kis életképeket is készíteni. Illetve aki nem építész és olvassa a blogot, most kicsit megedződik:)
Egy következő nap a lakáskeresés jegyében. A lakásokról már leírtam nagyjából, hogy milyenek voltak, most a közöttük eltelt időről pár szót. Elsőnek a "nyóckeres" környéken lévő mexikóiszerű párhoz látogattunk el. Viszonylag nyugis környék, csak helyiek, sehol egy túrista látványosság, elég kellemetlen mélyen az emberbe hatoló kutyaszarszag. Tisztára mint otthon, amikor reggelente sétáltam a munkiba! De fejlődik, amit viszont a nénike nem ért annyira.
Miután gyorsan elhúztuk a csíkot, mint szpidi gonzálesz, a miró park felé vettük utunkat, amiről már láthattatok képeket, csak akkor még nem tudtátok ti se, mi se, hogy valójában milyen fontos hely is lesz várhatóan az itt eltöltött életünk során. Mentünk megnézni azt a lakást, amibe valószínűleg szombaton beköltözünk. Iszonyatosan nagy park, focipálya, soksok pálmafa, játszóterek sokasága, padok mindenfelé, sok levegő, tágas terek, óóóó, szuper! Ja és kis kávézók a tengerparti chiringuito-k mintájára. Kellemes muzsika szól egész nap. PIHENÉS!
A fotón, amelyiken Ocsika van, látszik a szomszédunk! Narancssárga négyzet jelzi. A mi ablakunk is a parkra néz. Főleg a nappaliból szuper a kilátás! S egy kép Muti kérésére rólam is.
Na és végül még egy kép a szobánkról ahol élünk! Nagyon szeretjük!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése